– Avagy párbeszéd a macskatartás egy sötétebb és nedvesebb oldaláról

- Nem-e megetetlek minden nap? Nem-e mindig van tiszta vized? Nem-e ugrok minden első nyávogásodra, hogy igény szerint simogassalak, játszunk, vagy csak úgy általában kipróbáld, hogy ugrok-e még? Nem-e helytelen módon elcsalom a kérdőszót az igétől ezekben a mondatokban, csak hogy süket macskafüleiddel is érzékeltessem a zaklatottságomat?
- De.
- Akkor meg mi az isten nyiláért kellett már megint az ágyra pisilni??!
- Csak.
- Ennél azért lehetnél kicsit konkrétabb. Ha elárulnád, mégis mi a csuda bajod van, mondjuk meg tudnám oldani, és könnyebb lenne mindenkinek.
- Na majd mit nem. Milyen macskának nézel engem? Súroljad azt a matracot. Átmentem a másik szobába.
- De ugye nem azért, hogy a szőnyegre…
- Már nem figyelek!
- Na jó, ha figyelsz, ha nem, most akkor is el fogom neked mondani, hogy ez után mi következik. Először is:
Veszek egy nagy levegőt, és akkor sem váglak ki az ablakon, ha lepisilted a kedvenc, és egyébként nem mosható bakancsomat.
- Az előbb még nem ezt mondtad…
- Mondani lehet dolgokat, az a lényeg, hogy nem csinálom. Amúgy meg azt hittem, nem figyelsz.
- Nem is….

- Akkor maradjál csendben. Szóval nem váglak ki az ablakon, hanem emlékeztetem magamat arra, hogy minden kár és baj ellenére, amit az elmúlt napokban okoztál, akkor is szeretlek. És hogy amikor szomorú voltam és sírtam, odabújtál az ölembe, és adtál puszit az orromra. És hogy amikor elmegyek, mindig hallom a lépcsőházban, hogy egy kicsit még sírsz utánam. És amikor hazajövök, mindig elém szaladsz köszönni. Meg hogy amikor egyszer három napig beteg voltam, végig velem feküdtél az ágyban, és akármilyen csúnya és izzadtságszagú is voltam, akkor is szerettél. Meg persze arra is, hogy ezt a pisilést nem az én bosszantásomra találtad ki, hanem azért, mert valamit mondani akarsz, és nekem kell vennem a fáradtságot, hogy megfejtsem ezt, mert én vagyok az ember, és én vállaltam ezt a felelősséget, amikor örökbe fogadtuk egymást.
Aztán ha ezzel megvagyok, kitisztítom a pisifoltot. Ha még időben rajtakaptalak, és nedves, akkor gyorsan szódabikarbónát, vagy ha az éppen nincs kéznél, sót szórok rá, mert az beszívja a nedvességet meg a szagot is. Ha a folt már száraz, akkor előveszem a nem éppen olcsó, de legalább hatásos folttisztító sprayt, amivel ha nem is elsőre, de eddig még minden foltot sikerült mindenhonnan eltüntetni. Végül pedig fogom a sprayt, amit alig egy ezresért vettem a kisállatboltban, és semlegesíti a szagokat. Így te sem leszel úgy vele, hogy ha már egyszer megvolt, jöhet legközelebb is, és én sem leszek rosszul a szagoktól. Meg az sem, aki belép a lakásba. Ha éppen nincs szagsemlegesítő, az ecetes vizes permet is jöhet.
Ezután veszek egy extra alomtálcát, mert ha több helyre pisilhetsz, több helyen hagyhatod ott a szagodat, attól jobban érzed magadat, és mert minden macskás műsorban az van, hogy eggyel több alomtálcád legyen, mint macskád. Úgyhogy most akkor majd takaríthatok hármat a kettő helyett… Nem mondom, hogy ettől boldog vagyok…
-Hé, még mindig jobb alomtálcát takarítani, mint a kanapéból sikálni a pisit!
-Az mondjuk igaz. De akkor a kanapéról többször tényleg ne kelljen! Hogy a kicsi lelked biztosan megnyugodjon, lecsupaszítom ezt a virágállványt, és áthúzom ide az ablak elé. Most már nyugodtan felmászhatsz rá, és még kedvedre leskelődhetsz is. Ide akkor is feljöhetsz, ha egy kicsit távol akarsz lenni a másik cicától. Az egy dolog, hogy én azt szeretném, ha ölelkezve aludnátok, és csinálhatnék rólatok cuki fotót a Facebookra, de nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy békében együtt tudjatok élni, és egyikőtök se stresszeljen, mert az nem jó se neki, se annak,aki a pisifoltot takarítja.
Ha pedig mindez nem segít, naplót kezdek írni, de nem olyan Bridget Jones-osat, hanem sokkal menőbbet, mert ebben nem rénszarvas pulcsis pasik lesznek, hanem macskapisi-jelentések. Leírom mikor mentem, mikor jöttem, mit ettél, ki járt itt, mikor pisiltél és hova, így remélhetőleg hamarosan már csak egy CIA-s kémfejtőre lesz szükségem, és kitalálom, mit akarsz üzenni nekem.
Végezetül, ha mindez nem vezetne eredményre, akkor megkeressük a doktorbácsit is, hogy kiderüljön, nem valamilyen fertőzés okozza-e a bajt, illetve tőle azt is megkérdezhetem, mivel tehetnélek még nyugodtabbá.
-Oké, én ezt a doktoros részt nem akarom, ott soha semmi jó nem történik!
-Emlékszel, amikor szurit kaptál, és úgy megijedtél, hogy bebújtál a kabátom alá, és még a doki is megjegyezte, hogy hogy megbízol bennem?
-Emlékszem, meg arra is, hogy hiába bíztam, mert csak megengedted neki, hogy utána belecsöpögtessen a fülembe!
-Csak a te érdekedben tettem. Na gyere már ide, te kis pisis!
-Pisis ám a tudod ki! Tudod te, hogy én milyen értékes macska vagyok?
-Tudom, tudom… Megfizethetetlen.