Ne piszkáljááál!!! Most mondom, hogy most ne piszkáljál! Most ne! Majd lehet, hogy öt perc múlva igen, de most ne! Különben is, vacsi van? Ne szóljál be, persze hogy emlékszem, hogy már volt egy vacsi. Mikor tanulod már meg végre, hogy egy vacsi, az nem vacsi! Annyi gond van veletek, kétlábúakkal, hát hiába nyávogok neked?



Ez az ideiglenes pincérem nyaggat, hogy mutatkozzam be. Mondjuk, itt elég jól elvagyok, csak sosincs elég kaja, úgyhogy lehet, hogy tényleg érdemes lenne már dobbantani. Nem mintha kuncsorognom kéne, szerintem ez a gazdikeresés is hülyeség, hát ki ne akarna engem?!!! Ehh, mindegy, ma jó napom van, kaptok egy kis ízelítőt a memoárjaimból.



Szóval hiába mondogatjátok, hogy mennyi cica várja a gazdit még rajtam kívül, az nem számít! Mégpedig azért nem, mert azok cicák! Ez itt a fő különbség! Engem meg le ne merjél cicázni, mert megbánod! Mostanában annyira divatba jött az a káminaut – jó, jó, nem helyesírási verseny, legyen akkor neked coming out! –, én pedig büszke vagyok a másságomra! Én ugyanis zsenge fiatalkorom óta tudom, hogy egy igazi, hamisítatlan vadmacska vagyok! Eszerint éltem az életem, csavarogtam, vadásztam, randevúzgattam.



A kétlábúak persze nem látnak a szemüktől, állandóan próbálnak beleolvasztani a szürke egyformaságba, meg integrálni a macskatársadalomba, meg ilyenek... Ciccegnek, meg cicamicáznak, meg hűdecukiznak, közben meg villogtatják rám a fogaikat, hát a szívbajt kapom időnként!



Mondjuk, annyi jó határozottan van a házicica létben, hogy a kaja bőségesebb és rendszeresebb, ezt elismerem. Még mindig nem az igazi, de alakul. De a lényeg nem változott, tessék tudomásul venni, hogy egy igazi vadmacska él bennem! Csak nézzetek rám! Hát láttatok már ilyen karmokat? Ilyen tökéletes vadmacska bundát? Nem, természetesen nem a méretekre gondoltam, hanem a mintázatra!!! Ne célozgassál!!! Nem vagyok kövér, csak gömbölyű a bundám!



Úgyhogy, ha mindezt tudomásul vetted, akkor esetleg, hangsúlyozom, esetleg, hajlandó vagyok hozzád költözni. De vannak feltételeim: első és legfontosabb, legyen kaja, de nem elég, hanem sok, rengeteg, bőséges! Imádok vadászni, fára mászni, csavarogni, tehát nem árt, ha időnként kiengedsz majd, ha már megszoktuk egymást. Ha extra jó a kaja, akkor elviselem, hogy nincs kerted, de akkor nélkülözhetetlen a tekintélyes mennyiségű pofoznivaló játék, vadásznivaló légy, szúnyog, molylepke, és mindenféle mászó alkalmatosságok. Jó, legyen, időnként cicceghetsz, meg hűdecukizhatsz, de semmi cicamicázás! Meg a lényeg, hogy ne piszkáljááál! Már így is teljesen kivetkőzöm magamból, a múltkor még doromboltam is, azért ez már nagyon durva…

Na, mi lesz már, lökjed az első havi étlap tervet a macskamentes@noeallatotthon.hu címre!