Már majdnem 3 hónapja, hogy Félix cica (ex- Cián) boldog gazdájának mondhatom magam, tehát éppen ideje a bejelentkezésnek. Azért is vártam vele, mert mindenképpen pozitív hírekkel szerettem volna szolgálni. :) A kezdeti döccenők után, amiket Attila (Félix ideiglenes gazdija) segítségével sikerült átvészelnünk jó irányba halad a kapcsolatunk, a boldog cica=boldog gazdi irányába. Itt is szeretném megköszönni Attilának azt a sok segítséget, amit mindketten kaptunk tőle. Köszönjük természetesen a Noénak is, hiszen a munkátok sok állatnak segít. Nélkületek nem sikerült volna. :)



Hát akkor röviden beszámolnék Félixről: az úrfi igazi macsóként hagyja, hogy körbefussam kétszer a lakást miatta, hogy mindenben a kedvére tegyek. A finom falatok bármikor leveszik a lábáról és ilyenkor a gazdinak is jár a jutalom: lőhet pár remek fotót, mert Félix amúgy főállású topmodellnek készül. Nem egyszer kaptam rajta, amint a fésülködő asztalomnál a tükörben vizslatja magát :)
Teljesen csendes és jó cica, néha már-már túl jó is. A reggeli központi kérdés az életében, ha nem kapja meg a megszokott időben, különböző rafinált módszerekkel hozza a tudomásomra, hogy ő már bizony ébren van és korog a poci :)



A félénkségéből is sokat le tudott küzdeni, anyukám kimondottan szimpatikus is volt neki. Napi 2 simit a gazdi is megérdemel, bár ő még azt hiszem, nem annyira élvezi és értékeli, mint én, de néha egy kis dorombolás is belefér, hogy megörvendeztessen. Néha látom rajta, hogy próbál kedveskedni nekem, na persze csak ha épp olyan a kedve :) Reggelente munkába indulás előtt is játszhatunk egy kicsit, hogy pozitív érzésekkel feltöltődve kezdődjön a munka aznap is. A személyiségünk nagyon egy hullámhosszon van. Így amikor én kicsit szomorú vagyok Félix is bánatos. Ez persze engem azonnal kimozdít és megpróbálom felvidítani. Kis csapatunk támogatást ad mindkettőnknek, húzzuk egymást egyre feljebb :)



Mióta itt van velem, nem telik el úgy nap, hogy a zoknimból a munkahelyemen ne szedjek ki egy egy alom darabot, ami a talpamba fúródott, mégsem tudnám elképzelni a napjaimat nélküle. Bár Félix nem az a bújós, simiért bármire képes vagyok fazon, de imádnivaló, játékos és a maga módján nagyon hálás.





Köszönöm nektek még egyszer, hogy eddig vigyáztatok rá helyettem :) Még jelentkezünk :)