Szép jó napot mindenkinek! Elrángattak a tévé elől, hogy jöjjek ide bemutatkozni, mert az ideiglenes anyum szerint csak úgy lehet megfelelő minőségű (és persze végleges) álomgazdihoz jutni!

Hát jó, ő biztos sokkal jobban ért ehhez, mert már sok cicát adott örökbe, én meg mondjuk még egyet sem. Pedig nagyon klassz műsor volt, épp a NatGeon néztem, ahogy az orrszarvúk… Tudjátok ti, hogy az mekkora állat? Meg hogy az hogy tud szaladni? Húúú! (Én mondjuk sokkal kisebb vagyok ezért sokkal praktikusabb is lakásban tartásra!)

Na, szóval én vagyok a Csongor cica, olyan kilenchónapos forma, de ezt ugye mentett cicánál sosem lehet tudni napra pontosan. Ez egyébként szerintem nagyon igazságtalan, hogy nem elég, hogy ilyen nehezen indul az életünk, még egy rendes szülinapunk sincs, de ideiglenes anyu azt mondta, hogy ne aggódjak, az álomgazdim majd biztosan kijelöl egy napot és akkor én sem maradok szülinap nélkül. Hát, így már mindjárt más! (Álomgazdi, légyszi vedd fel a teendőlistára a megfelelő szülinap kiválasztását!) Ja, meg hát van névnapom is, április 16-án!

Elég pocsék startom volt, valaki kihajított minket a tesómmal együtt, aki kislány és azóta van már végleges és szuper gazdija. Na, kitaláljátok hogy hogy hívják? Na? Hát persze, Tündének! Nem, dehogy, nem a gazdiját, hanem a tesómat! Nem tudom, miből gondolják az emberek, hogy ha kiraknak egy kismacskát télvíz idején, az majd jól elboldogul, mert ez egyáltalán nem így van. Rengeteg veszély leselkedik ránk, autók, betegségek, gonosz emberek, próbálná meg ezt a kedves illető félkilósan túlélni! Talán az embereknek is több ismeretterjesztő műsort kéne nézni…

Teccik látni, hogy milyen rettenetesen néztem ki? De szerencsére ez már a múlt és el is felejtettem :)



De a mi sorsunk szerencsére jóra fordult, ideiglenes anyukánk ránk talált, és attól a pillanattól kezdve mindent megtett értünk. Nagyon macskanáthásak voltunk, kettőnk közül én voltam a betegebb, kórházban kellett maradnom, hogy meggyógyítsanak, eleinte nagyon lázas voltam és enni sem akartam, de nem adtam fel és most itt vagyok és én vagyok a legszebb kilenc hónapos kiskandúr széles e világban. Hát illetve egészen pontosan ex-kandúr, mert koromból adódóan már átestem az ivartalanításon is. Itt az ideiglenes anyumnál van még sok cica, velük is remekül kijövök, szeretem a kutyákat is, de a legjobban az embereket, nagyon jó és kedves cica vagyok, bárhol feltalálom magam. Ifjú korom ellenére meglehetősen nyugis vagyok, nem rámolom szét a lakást és társaságban is igen kulturáltan tudok viselkedni.



A csodálatos színem és a különös mintázatom miatt esztétikában jártas örökbefogadó is nyugodtan jelentkezhet ám! (Na, gyorsan befejezem, mert mindjárt kezdődik egy izgalmas film az antilopok életéről.



Bár ha én lennék a programigazgató, azért egy hajszállal több macskás műsor lenne a csatornán. Mondjuk a fele. Legalább.) Tehát olyan gazdi jelentkezését várom, aki szeret engem, kényeztet, gondoskodik rólam életem végéig, akinél nézhetem a NatGeot, vagy ha az nem megoldható – mert rendkívül alkalmazkodó kiskandúr vagyok – akkor legalább néha mesél nekem a szavannákról vagy az esőerdőkről. Ja, még a pingvinek is érdekelnek…





macskamentes@noeallatotthon.hu