Sziasztok, én Pixie vagyok, egy 6,5 éves cicalány. Pár hónapja kerültem be a Noéra, hát azóta eddig nem volt sok kedvem bemutatkozni...el is mesélem, miért! Az történt velem, hogy éldegéltem szépen a gazdimmal a lakásában, jó cica voltam, szép, mint ahogy a képeken láthatod is – különleges márványmintás a bundám, szóval szerintem tényleg tökéletes cica voltam, na mindegy. Egyszer csak a gazdám mégis betett egy dobozba, meg írt mellém egy levelet is, hogy állítólag hirtelen nem tud tovább tartani. És letett a Noé kapujába. Nagyon féltem, nagyon ugattak a büdöszájúak, de szerencsére előbb találtak meg a lányok, mint ők, így biztonságban voltam. Azt mondták legalábbis.
De én nem értettem, miért kell nekem ott lennem, egy ketrecbe zárva, miért nem dorombolhatok tovább a gazdi ölébe bújva, vagy miért nem játszhatok vele többet hiába mondták, hogy nincs mitől félnem, eljön majd értem is az álomgazdi, az
IGAZI, aki nem csinál majd ilyet velem, nehéz volt elhinni.
Aztán egyszer csak tényleg eljött értem valaki, és elvitt egy olyan lakásba, ahol a Noé előtt is éldegéltem. Először neki sem akartam elhinni, hogy nem akar bántani, de elővett egy olyan tasakos izét, amiben finom hami van, hát ez elég meggyőző volt. Szóval lett megint otthonom, gazdi, akinek az ölébe bújhatok, aki gondosodik rólam, és szeret, csak engem! Én igyekszem is bebizonyítani neki, hogy engem csak szeretni lehet: mindig az almomba végzem a dolgom, szeretek labdázni vele, de nem teszek semmit tönkre a lakásban, persze az ablak nekem is a kedvenc helyem, de mindig nagyon vigyázok, hogy le ne verjek semmit. Szóval szerinte én álomcica vagyok, akinek álomgazdi való.
De azt mondják, ő csak idegi gazdi vagy mi. Szóval a lényeg, hogy nagyon megsajnált, nem szerette volna, hogy annyi lakásban töltött év után hidegben töltsem a telet, és ezért elhozott haza, de nem tud megtartani örökre.
Tehát ha te, aki olvasod, vagy egy kedves ismerősöd, vagy rokonod vagy barátod vagy üzletfeled szeretne egy gyönyörű, felnőtt, ivartalanított, oltott cicát, aki csak arra vár, hogy esténként „Jövök, gazdi” nyikkantással az öledbe huppanjon egy kis simiért, várjon az ajtóban mikor hazaérsz, elmesélje neked, mi minden történt az ablak túloldalán, míg te távol voltál, és véletlenül se akarnál többet magamra hagyni sehol, akkor ragadj te is billentyűt, mint én, és írj ide:
macskamentes@noeallatotthon.huPixie
A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.