Sziasztok, én Cián/Félix ideiglenes befogadója vagyok. Már több, mint fél éve de hadd meséljek nektek róla.

Mikor hozzám került, nagyon félt, szinte mindentől, és le volt fogyva. Nem nagyon, de azért elfért volna rajta még egy kis súly. Azt rögtön láttam, hogy nem az étvágyával van a baj, mert mindent megevett, rekordidő alatt. Ha létezne a Forma-1 mintájára gyorsevési világbajnokság, tuti az első sorba kvalifikálná magát.



A két saját macskámmal is jól megtalálta a hangot, és a hónapok alatt szép macskaformája lett, gyönyörű macskává vált. Na nem mintha nem lett volna eddig is az. Csak azt nem értem, miért nem akadt meg rajta másnak is a szeme rajta, még előttem. Ugyanis Félix két évig volt bent a menhelyen, mielőtt hazahoztam. Előtte nem volt köztünk semmi kapcsolat, Félix ugyanis nem az a kezdeményező fajta. Az emberekkel bizalmatlan, és nem könnyű megnyerni magunknak.



Hogy miért őt választottam mégis? Nem is tudom. Volt benne valami, már a képeken is, ami megfogott. Nem csak a szép cicát láttam benne, hanem volt valami a tartásában és a tekintetében. Nem félelem vagy bizalmatlanság, hanem egy magabiztos, kecses, és nagyon okos cica nézett vissza rám, akinek valószínűleg túl sok rossz dolog jutott ki az élete kezdetén. Mégis, ennek ellenére is megvan benne az összes jó cicás tulajdonság: el tud játszani bármivel, ami mozog, csörög. Vagy ha meglöki, ezek
valamelyikét csinálja. Bújik, és néha még dorombol is, aludni pedig a legédesebb pózokban tud. Volt olyan, hogy valamelyik másik macskámat használta kispárnának Mostanra beigazolta, hogy mindaz, amit akkor láttam benne, mind benne van.



Kutyákkal is remekül kijön, nem rombol, nem tesz tönkre semmit, nagyon nyugodt cica, és teljesen egészséges. Idegenektől kicsit fél, és nem is lehet esténként ölbe venni és simogatni a Barátok közt alatt, de én mondjuk nem is nézem ezt a sorozatot :) Persze az is lehet, hogy egy másik környezetben, más gazdinak jobban kinyílna, és igazi „ölcica” válna belőle, ezt ki kell próbálni.



Ha valaki szeretne egy ilyen különlegesen szép és okos cicát, annak biztosan türelmesnek kell lennie és szeretnie kell, és akkor rövid időn belül egy boldog, szép és okos cicáról mondhatja büszkén: „Igen, ő az én cicám”.

Attila