Angyalok!
Egyszer már leírtam a törénetemet, illetve a történetünket, hiszen jó sokan voltunk, aztán mi ketten Cicamauval úgy gondoltuk, hogy az ember nem is rossz, ezért tökre megszerettünk benneteket.
Itt olvashatjátok.
Cicamaunak sikerült
HAZA költöznie nemrég, aminek nagyon-nagyon örültem, ugyanakkor megszakadt szívem...hiányzik. Néha elgondolkodom, hogy milyen lehet családban élni. Reggel felkelek, odamegyek a még alvó gazdihoz, finoman felébresztem, kinyitja a szemét, meglát, kedves szavakkal illet, simogat, jó meleg a paplan, jó illata van, kimegyünk a konyhába, én már a lábain tekergek, megkapom a reggelimet.
Gazdi megkávézik, készülődik, hogy munkába induljon, és én a fotelben feküdve nézem, és az jár a fejemben, hogy ennél gyönyörűbb, jó szagúbb, kedvesebb teremtés nincsen a földön! Aztán elmegy, én meg a jól megérdemelt pihenésemet töltöm egész nap! Tiszta wellness :)!
Majd hazajön, megyek üdvözölni, ezért megint kapok kaját, érzem rajta, hogy fáradt. Megpróbálom az ölében ülve átadni a nyugtató energiákat, sikerül. Boldog, ismét kedves szavakkal illet, én pedig dorombolok neki. Egy családi házat képzeltem el, ahol ha kedvem tartja akár a kertben is hűsölhetek. Ahhhh...de szép lenne...
Néha Cicamau hírt ad magáról, aminek nagyon örülök. Idővel rájöttem, hogy nem Ő hiányzik. Féltékeny voltam! Féltékeny, igen, arra, hogy neki sikerült! A lányok azt mondják, hogy mindenkinek sikerül, csak türelmesnek kell lenni. Hát kérem én türelmes voltam. Tényleg. Évekig. De most már aggódom. 2 éve itt vagyok, és úgy érzem, hogy senki sem vesz észre! Legszívesebb, mikor valaki bejön a kifutóba odakiabálnék:
HAHÓÓÓ, ITT VAGYOK!!!! Vegyetek már észre!!!!! Szeressen belém valaki! Valaki, aki látja az értékeimet, valaki, aki biztosítani tudja nekem az otthont, a meleget, a békét, a kertet, a kaját, egyszóval az
ÉLETET!!!!! Kezdem azt hinni, hogy bennem van a hiba. De Isten látja lelkem én mindent elkövetek! Tök jó fej vagyok, rohanok mindenkihez, hízelgek, meg minden, de semmi...én már nem is kellek senkinek :(!
Ha tudtok olyan emberről, aki szívesen osztaná meg egy kedves, 4 éves ivartalanított kandúrkával a házát, és szeretne, és gondoskodna rólam életem végéig, akkor szóljatok neki, hogy itt várom a kifutóban! Cserébe megígérem, hogy rajongásig imádni fogom amíg csak élek!!!! Hiszen Ő lesz a megmentőm! Köszönöm a segítségeteket előre is! Hihetetlen dolgokra vagytok képesek, ez már számtalanszor bebizonyosult! Hátha nekem is tudok segíteni...biztosan tudjátok az elérhetőségeket, de azért leírom, hogy nehogy véletlenül elkerüljük egymást! Timi a szócsövem, ő ismer engem a legjobban! Száma: 06-20/540-55-62 (hívható: hétfőtől szombatig 8-16 óráig). Köszönöm!!!!
MÁR GAZDIS!
A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.