A szélsőséges időjárás, a rekkenő hőség nem csak az embereket, de az állatokat is veszélyezteti. Kedvenceink hozzánk hasonlóan hőgutát kaphatnak, kiszáradhatnak és akár el is pusztulhatnak, ha nem vigyázunk rájuk!

Mire figyeljünk?

A hőguta tünetei lehetnek, ha az állat levegõ után kapkod, tekintete merev, nem engedelmeskedik a szokásos parancsszavaknak, bőre meleg és száraz, magas láza van, gyors a szívverése vagy hány. Ha ezeket észleljük kedvencünkön, rakjunk hideg vizes törölközőt az állat szőrtelen testrészeire és azonnal hívjuk ki az állatorvost, mert a hőgutát nem tudjuk házilag kezelni!

A hőguta gyakran halálos, ezért sokkal egyszerûbb megelőzni, mint kezelni. Nagyon fontos, hogy a legnagyobb hőségben ne sétáltassuk kutyánkat, és pláne ne gyakorlatoztassuk, hiszen a nagy bundájú állatok ilyenkor könnyen hőgutát kaphatnak. Azt is vegyük figyelembe, hogy a "nyomott képű" kutyusok, pl. mopszok, bulldogok jóval érzékenyebbek a hőségre, mint hosszabb orrú társaik.
Ha ilyen hőségben testmozgásra készül valaki kutyájával, akkor feltétlenül vigyen magával friss hideg vizet, amit nem csak itatásra, de az állat lehűtésére is lehet használni szükség esetén.

Fontos, hogy a forró aszfalt égési sérüléseket is okozhat, ezért a nagy melegben próbáljuk elkerülni a felhevült utakat, járdákat - válasszuk inkább a zöldebb, füves-fás-árnyékos útvonalakat. A túlsúlyos állatok zsírja hőszigetelőként működik megtartva a szervezetben a hőséget, ezért őket különösen óvni kell a nagy melegtõl.
Soha ne hagyjuk az állatokat az autóban, hiszen ha kint 25 fok van, akkor bent akár 50 fokra is emelkedhet a hőmérséklet percek alatt - még résnyire nyitott ablaknál is.

A húsos vagy konzervből adott eledelekből ne tegyünk ki sokat a tálba: könnyen romlanak. Ha az állat megeszi az ilyen ételt, a hasmenéses, hányásos tünetek a kánikula idején kiszáradáshoz, és akár halálhoz is vezethetnek. Adjunk inkább többször kevesebb ételt, amit rögtön elfogyasztanak; vagy száraztápot, és külön tálkában sok vizet.

A kertben tartott állatok előtt mindig legyen friss ivóvíz, melyet napközben többször is cserélni kell. Gondoskodjunk arról, hogy kedvencünknek legyen árnyékos, de nem zárt (!) helye, ahova behúzódhat a nap elől. Lehet, hogy amikor reggel munkába indulunk, még az egész kert árnyékban van, de a nap előrehaladtával előfordulhat, hogy egy talpalattnyi árnyék sem marad. Gyékény árnyékolókkal, napernyővel biztosíthatunk megfelelő hűsölőhelyet négylábú barátainknak.

A lakásban tartott állatoknál a légkondícionálóval, ventilátorral is óvatosan kell bánni, hiszen kutyánk, cicánk, de akár tollas vagy rágcsáló kedvenceink is huzatot kaphatnak vagy szemgyulladást szedhetnek össze. Az állandóan nyitva tartott ablak is veszélyes lehet, mert a felügyelet nélkül hagyott állatok könnyen kieshetnek, kiugorhatnak rajta.

Akinek hosszúszőrű állata van, konzultáljon állatorvosával, kutyakozmetikussal és ha nincs egészségügyi ellenjavallat, nyugodtan nyírassa le a nagy bundát rövidebbre. Fehér szőrű, illetve albínó, rózsaszín orrú és fülű állatoknál arra is ügyeljünk, hogy ne égjenek le, óvjuk őket a direkt napfénytől. Mókás, de praktikus viselet a kutyáknak készült napszemüveg, mely szintén hasznos lehet, különösen hosszabb, lehúzott ablakos autókázásnál. :)

Szívbeteg állatoknak ilyenkor érdemes emelt vízhajtóadagot adni és a szokottnál is több vizet a rendelkezésére bocsátani!

Természetesen nyáron nem csak a hőség miatt van szükség a fokozott odafigyelésre. A nyári allergiaszezonban kedvenceink is lehetnek allergiásak egyes növények termésére, virágporára, de az sem ritka, hogy számukra mérgező vagy épp frissen permetezett növénybe rágcsálnak bele. Hosszú szőrű állatoknál a toklászok és bogáncsok is gondot okozhatnak a fülbe jutva, talppárnák közé fúródva és természetesen a külső paraziták is nagy erővel támadnak ilyenkor, ezért célszerű rendszeresen gondoskodni a kombinált, külső-belső védelemről kijárós kedvenceink számára.