Sziasztok!

Mióta új családtaggal és baráttal bővült mini családom, még nem írtam új életünkről nektek egy sort sem, pedig annyira csodás napokat éltünk át együtt, hogy nem is értem miért nem... Ezt most bepótolva írok egy rövid „cicanaplót” Zara cicáról (korábban Zahara), akibe decemberben szerettem bele a NOÉ weboldalán.

Első találkozásunk kicsit szerényre sikeredett, láttam rajta nem nagyon érdeklem a röfögő, nevető, visszadumáló cicust. (Zara folyton nyafizik és dumál)
Ő még nem tudta, de én már igen, hogy életünk nemsokára egy útra téved. Így került Zara hozzám 2012. január 08.-án.



Az első közös napok érdekesen teltek. Zara semmivel nem foglalkozott csak a felfedező túrájával a lakásban. Ez az állapot napokig tartott, de megtört a jég. Először még csak felfeküdt mellém az ágyra, majd lassan egyre közelebb bújt, majd a végén rajtam alukált. Azóta vagy együtt alszunk vagy Zara bemászik az ágy mellett lévő ágyikójába.



Ez után teljes lett az összhang, már a nyafogásból tudom, hogy mit szeretne, Zara pedig édes, doromboló, bár kicsit félénk cica lett. Kedvenc hobbija a puszilkodás és a játék. Imád játszani! A kedvenc játéka az, hogy odajön hozzám, nyafizik, dorombol, majd mikor lehajolok, hogy felvegyem, „röhögő” hang kíséretében elfut, majd megáll és visszanéz a „na nem hitted” fejével. :)

Szeret csinos lenni, a külsejével nagyon sokat törődik. Szeret a kád szélén pancsizni, nézelődni a tükörben, cicakesztyűvel fésülködni, na és persze, mint minden csaj, karmot festeni. :D Kedvence a piros és a pink.



Nagyon rá tud csodálkozni dolgokra azzal a hatalmas sárga szemeivel, ilyenkor felveszi a bagoly pózt és csak néz... És néz...és néz... Néha rémisztő tud lenni :D



Mikor beköszöntöttek a jó idők, Zara megismerkedett közelebbről is az erkéllyel, amit azóta mindennél jobban imád és mindennél jobban várja, hogy kinyíljon az a nagy fehér ajtó.



Zara is túlesett az ivartalanítási műtéten, ami alatt én szétrágtam a körmöm. De persze mindenki nyugtatott, hogy ez rutin műtét.
Mikor a műtét után mentem Zaráért még a könnyem is kicsordult. Persze nem lett semmi baja, csak azok a fránya érzések. :)
Nem elrettentés képpen, de ami ez után jött, nem volt mézesmázos habostorta. Egyszerűen szörnyű, mikor ébredezik az altatásból és látod, hogy fáj neki a bibije.

Az első két napon nem aludtunk szinte semmit, néha napközben elaludt és akkor én is tudtam pihenni. Mikor már jobban lett, visszatért újra az együtt alszunk dolog. (minden este puszikkal kelt, hogy elkezdjem simogatni, amíg ő elalszik) Na ezt most képzeljétek el abban az esetben, mikor jönne a puszikkal, de csak a tölcsérrel kapargatja az arcodat. :D



A lábadozás alatt a szülőknél vidéken nyaraltunk, ahol megismerkedett Palikával, a törpe nyuszival. Nagyon nagy pajtik lettek. :)



A műtét óta Zara megváltozott. Sokkal jobban ragaszkodik hozzám, sokkal barátságosabb, ismerkedősebb lett az idegenekkel is. Többet igényli a simogatást, többet dorombol és szinte mindig mellettem van. Az új kedvenc játéka a kövesd a cursort a monitoron.



Nemrég kapott egy piros cicahámot is. Először nem fogadta remekül a sétát az udvaron, de azóta minden nap áll az ajtóban és nyávog, hogy menjünk ki. Persze már meg is szívatott ezzel, hogy kifutott a lépcsőházba. Szerencsémre csak 4 emeletes a ház és csak háromszor futott fel és le. :) Persze az óta már megbeszéltük a dolgot, és hám nélkül nem lép ki az ajtón.

És a piros hám. Szerintem nagyon csinosan áll neki. :)



Mióta Zara velem van, egy percig sem unatkozom. Minden pillanat öröm, amit együtt töltünk! Nemrég arról is beszélgettünk, hogy talán új cicataggal bővül kicsiny családunk, de ez még a jövő kérdése. :)

Erről jut eszembe, mivel nem tudni pontosan Zara mikor született, így az első szülinapját július 11.-én fogjuk ünnepelni. Egyrészt aznap van a névnapom, másrészt aznap van a Népesedési Világnap.

Szeretnék mindent megköszönni, nektek NOÉsoknak, de legfőképpen köszönöm Tatai Kingának, aki Zara ideiglenes gazdija volt. :)

Üdv nektek!

Zara & Nóri