Macska AIDS, a macska immunhiányos betegsége

Az egész világon elterjedt, idült lefolyású, az immunrendszer szövetei, és a vérképzőszervek, melyek a szervezet védettségéért és a vérsejtek képzéséért felelősek, károsításával, az ellenálló képesség jelentős csökkenésével járó gyakori, verszélyes macskabetegség.

A betegséget a macska immunhiány vírusa (FIV) okozza, a köznyelvben macska AIDS-nek is hívják, mert sok szempontból hasonlít az emberi AIDS-hez. Ezt a betegséget is retro vírus okozza, de a kórokozó kizárólag macskafélékre veszélyes, embert vagy más állatfajokat nem fertőz meg. A vírus a fertőzött állatok váladékaival, nyállal, vérrel, esetleg tejjel terjed, átjuthat a magzatokba is. A terjedésben a macskák közvetlen érintkezésének, verekedésnek van döntő jelentősége. A vírus iránt minden korú állat fogékony, a betegség lappangási ideje hosszú, akár 4-6 év is lehet, ezért jellemző tünetei az idősebb macskákban mutatkoznak. Leggyakrabban a kijáró, verekedő kandúrok fertőződnek.

A lappangási idő 2-3 hét. A vírus először a torok nyirokszöveteiben, a mandulákban és a környéki nyirokcsomókban szaporodik el. Ezt követően vírus az érpályákba tör, viraemia alakul ki, melynek tünetei jellegtelenek. Láz, levertség, étvágytalanság, a nyirokcsomók duzzanata észlelhetők. Ez az ún. első fázis. A rossz immunológiai állapotban lévő, legyengült egyedek már ebben a korai stádiumban is elpusztulhatnak. A későbbiekben egy hosszú, hónapokig, vagy akár évekig tartó tünetmentes időszak következik. A következő fázisban egyre gyakoribb másodlagos fertőzések tüneteit tapasztalhatjuk (gyakori orrfolyás, hasmenés, kötőhártya gyulladás, stb). A végső, ún. AIDS stádiumban a gyakori, nehezen javuló másodlagos fertőzések mellett étvágytalanság, lesoványodás, vérfogyottság láthatók.

A klinikai tünetekben megnyilvánuló betegség gyógykezelése reménytelen. Az immunrendszer támogatásával, állandó roborálással csupán az állat élete hosszabbítható meg. A kezelés tüneti, valamint a szövődmények megelőzését szolgálja.
A beteg macskák folyamatosan ürítik a vírust, ezzel fertőzve meg újabb és újabb egyedeket, a beteg állatok elkülönítve, zártan tartandók! A háztartásba újabb állat befogadása nem ajánlott, ha mégis ezt tesszük, az új egyed fertőződésének kockázata igen magas. Új állat befogadása csak 2-3 hónappal a beteg halála után ajánlott.

A betegség megelőzésére nem létezik megfelelő védőoltás.

Feline infectious peritonitis (FIP), azaz macskák fertőző hashártyagyulladása a macskák egyik halálos, gyógyíthatatlan betegsége. Egyesek szerint a Feline Infectious Peritonitis Virus (FIPV) okozza, ami a Feline Enteric Coronavirus (FECV/FeCoV) egyik mutációja. Noha úgy tűnik, hogy van kapcsolat a FIP és a FeCV között, az ok-okozati összefüggés még nem bizonyított. Egyelőre annyi ismert, hogy a FeCV és a FIP két, hasonló vírus, melyek közül az utóbbi okoz halálos betegséget, az előbbi legfeljebb egy hasmenést. Bár a hozzáértők között nincs egyetértés a FIP és a FeCV közti kapcsolatot illetően, a legelterjedtebb elmélet szerint a FeCV mutál FIPV-vé. A mutáció kiváltó oka ismeretlen. A mutált vírus képes egyes fehérvérsejtekbe, a makrofágokba történő behatolásra és szaporodásra. Az immunrendszer válasza intenzív gyulladás. A betegség általában halálos.

Bár a vírus javarészt macskákban található, más macskaféléket is fertőz, különösen pumákat, hiúzt, oroszlánt és gepárdot.

Nem macskafélékben, például kutyában és emberben a vírus működésképtelen, de közvetítőként szolgálhatnak a fertőzésben (ürülék, cipőtalp).

Macska panleukopenia (fertőző gyomor- és bélgyulladás)
Nagyon gyakori fertőző betegség, amit a macskákat megbetegítő parvovírus okoz (nem azonos a kutya parvovírussal). A fertőzés a macskák egymással történő érintkezésével, valamint ragályfogó tárgyak útján terjed.
A vírus rendkívül ellenálló, a környezetben hónapokig életképes marad. Elpusztítására a klórtartalmú fertőtlenítőszerek és a formalin váltak be. A vírus a bélnyálkahártyát és a csontvelőt károsítja legjobban.
A beteg macskák lázasak, hasmenésük van, hánynak, hasi fájdalmasságot mutatnak, végül lesoványodnak és dehidrálttá válnak. Fiatal állatok olyan hirtelen betegedhetnek meg és el is pusztulhatnak, hogy a tulajdonos mérgezésre gondol A csontvelő károsodása miatt csökken a fehérvérsejtek száma, gyengül az állat immunrendszere és fogékonnyá válik egyéb fertőző betegségekre.
Amennyiben vemhes anyamacska hordozza a vírust, a magzatok már méhen belül is fertőződhetnek, és el is vetélhetnek. A kórokozó a magzatok kisagyát támadja meg és a kiscicák súlyos mozgászavarral születnek. A tünetek csak a 2.-3. héttől szembetűnőek: imbolygás, inkoordinált mozgás, ezek azonban az állatok élete végéig megmaradnak.
Elhúzódó esetben az állat nyelvének oldalán fekély keletkezhet, ami táplálkozási nehézségeket okoz. A gyógykezelés elsősorban folyadékpótlásból és antibiotikum terápiából áll. A betegség vakcinázással megelőzhető.

Macskák fertőző rhinotracheitise
A felső légutak (orrüreg, légcső) megbetegedésével járó, nagyon ragályos, herpesvírus okozta betegség. Bármely életkorú állat megbetegedhet, de az idősebb és a nagyon fiatal egyedekben súlyosabbak a tünetek. Közvetlen érintkezéssel és aerogén úton terjed. Jellemző tünetek: súlyos fokú elesettség, láz, orrfolyás, könnyezés, tüsszögés. Vemhes állatok elvetélhetnek vagy életképtelen magzatokat szülnek. Későbbiekben tüdőgyulladás, köhögés, nehezített légzés is megjelenik.
A betegség vakcinázással megelőzhető.

Macskanátha (Calici-nátha)
Vírusos betegség. Lefolyása hasonló a fertőző rhinotracheitiséhez, de a tünetek enyhébbek. A vírus a felső légutakon kívül a szájnyálkahártyát is megtámadja, melyen fájdalmas kimaródások keletkeznek. Emiatt a megbetegedett állatok nem esznek, nem isznak, lesoványodnak.
A betegség vakcinázással megelőzhető.

Macska chlamydiosis
A Chlamydia nevű mikroorganizmusok macskákban kötőhártya gyulladást, ritkábban tüdőgyulladást okoznak. A kötőhártya gyulladás kezdetben savós, egyoldali, később gennyessé és kétoldalivá válik. A kötőhártya kipirult, duzzadt, fájdalmas, a szemhéjak összetapadnak. Ritkán orrfolyás, tüsszögés, köhögés jelentkezik.
A betegség vakcinázással megelőzhető.

Macska leukózis
A macskák egyik legveszélyesebb vírusos betegsége. A fertőzés leggyakrabban nyállal terjed, de a beteg állatok valamennyi testváladékukkal ürítik a vírust. A leukózis terjedésében legnagyobb szerepe a macskák közvetlen és tartós érintkezésének van. A fertőzött állatok sokszor évekig nem mutatnak klinikai tüneteket, miközben ürítik a vírust. A betegség következtében a vérképző rendszer károsodik, az állatok immunrendszere legyengül és rendkívül fogékonnyá válnak egyéb fertőzésekre.
A leukózisos macskák mintegy 20 %-ában daganatok jelennek meg a nyirokcsomókban és egyéb szervekben. A beteg állatok elhullását általában mégsem a daganatos forma, hanem a legyengült immunrendszer következtében kialakult egyéb betegségek okozzák.
A leukózisban megbetegedett macskák gyógyítása kilátástalan, csak átmeneti javulást tudunk elérni és a betegség gyakran kiújul majd. A betegség vakcinázással megelőzhető.

Macskák gombás bőrbetegsége
A betegséget mikroszkopikus méretű gombafajok okozzák (leggyakrabban a Microsporum canis), melyek közül néhány nem csak a macskát, hanem a kutyát és az embert is megbetegítheti.
A fertőződéshez az állatoknak nem kell feltétlenül máik állattal közvetlenül érintkeznie, mert elég ha spórákkal szennyezett szőrrel, vagy hámképletekkel kerülnek kapcsolatba.
A bántalom sokáig tünetmentes maradhat, vagy csak enyhe tünetek észlelhetők. Ilyen lehet a szőr tövénél észlelhető korpázás. Tipikus esetben a cica bőrén kerekded, szőrtelen, nem viszkető foltok jelennek meg, főleg a fejen, fülön és az elülső lábakon. A szőr letöredezik, a bőr hámlik. A másodlagos fertőzések kialakulásáig a terület nem viszket.
Atipusos esetekben szabálytalan alakú szőrhullás, esetleg az egész testfelületre kiterjedő szőrhullás, korpázás is jelentkezhet. A hosszú szőrű macskák tünetmentes hordozók is lehetnek.
A beteg macskák helyileg alkalmazott ill. szájon át adott gombaellenes szerekkel kezelhetők, de tudni kell, hogy a kezelés csak hetek múlva hoz látható eredményt.
A gombás bőrbetegségben szenvedő macskák könnyen megfertőzhetik a környezetükben élő embereket, akiknek bőrén apró, éles szélű, pikkelyező foltok jelennek meg. Ilyenek észlelésekor minél előbb orvoshoz kell fordulni!
A mikrosporon gombák a kutyákat is megbetegíthetik, ezért az ő védőoltásuk is ajánlott.