Szia! Az ideiglenes anyukám mondta, hogy írjak a Noénak, hátha kiteszik a levelem, és könnyebben megtalálhat engem a leendő kisgazdám. :)

Kezdjük az elején, a becses nevem Tamás, de mindenki csak Tominak szokott hívni, és már jó régen, 2001-ben születtem. Nem voltam ám mindig gazdikereső, 11 évig gondomat viselte az én Kisgazdám, de sajnos nem olyan régen ő örökre elaludt, én pedig magamra maradtam. Nagyon szomorú időszak volt ez, kicsit el is hagytam magam, le is fogytam, bár szerencsés vagyok, hiszen a Kisgazdám lánya azért igyekezett gondomat viselni, de sajnos nem tarthatott meg, így kerültem a menhely gondozásába, ahol azonnal átvett engem az ideiglenes új családom.



Az első pár napban olyan letört voltam, hogy beköltöztem a fürdőbe, és elő sem akartam többé jönni onnan, de aztán csak kiédesgettek valahogy. Két cuki emberfoma vigyáz rám, egy szőrösebb, akit szintén Tominak hívnak, ezen szoktak nevetni, meg egy alacsony piroshajú. Furcsa érzés is volt, hiszen annak előtte hetekig szinte csak magam voltam, ezek meg itt a nap 24 órájából 12-őt átgügyögtek nekem. Jól esett végre emberekkel beszélgetni újra. Na, aztán van itt még valaki… húúú… nincs fele akkora, mint én, azt hiszem, a neve Dominó lehet, mert mindig ezt kiabálják neki, ha valami csínytevést követ el. Kezdetben kis méregzsák volt, két napig, ha csak a közelébe mentem, visított meg sziszegett rám, voltak itt hadiállapotok rendesen kérem… azóta persze már megbékélt, most meg állandóan jön, játszana, de öreg vagyok én már ehhez a fiatalos lendülethez. Néha még megmorgom rásziszegek, de már hagyom puszit adni, és persze tettlegesen sosem bántanám, olyan kis nyámnyila, inkább csak kikerülöm. :) Éjjelente osztozunk az ideiglenes gazdikon, ő alszik a fejüknél, én a lábuknál.



Egyébként igazán jól érzem magam itt, anya mindig mondogatja, mennyire fogok hiányozni neki, apa meg állandóan szeretget, mindig azt mondja, tetszik neki, hogy ilyen „nagy tunya jószág” vagyok, akire rá lehet feküdni, meg szeretgetni, nyúzgálni. Szó, mi szó nekem is hiányozni fognak, talán még az a kis mitugrász macskaforma is. Most mindenesetre kicsit aggódom, mert anya egyre gyakrabban emleget valami fürdetést, hááát… ha olyan, mint az a szörnyű fésű, akkor utálni fogom, és majd hangosan ordibálok neki, hogy hagyja abba, de ne félj, csak a hangom nagy, sosem bántanék senkit. Meglátjuk melyikünk fog győzni, ha mérges lenne rám, majd úgyis rámászok és egy kis dorombolással kiengesztelem, hiszen rám nem lehet haragudni. :D



Egyébként csak hogy reklámozzam magam kicsit, egy elég problémamentes cica vagyok ám, nem kell túl sok, hogy boldoggá tegyél. A száraztápot nem szeretem, nehéz megrágnom, de ezen kívül nem válogatok, mindenféle konzervest legyűrtem már, és kaptam csirkepörköltet, parizert, sőt még földimogyorót is és, az is lefért. :) Ha van egy ágyikó, amit megosztasz velem, én boldogan befekszem oda melléd, és naphosszat alhatunk majd együtt, mert aludni azt tudok ám… szóval még szép szobadísz is vagyok, amikor a nagy fehér bundámmal összegömbölyödve alszom. :)



Nos, nem is húznám tovább, mindenesetre, ha úgy érzed, te vagy az én leendő kisgazdám, aki éjjelente beenged az ágyába, és türelmesen szeretgetne sokat, akkor vedd fel a kapcsolatot a Noéval, és vigyél haza. Én csak annyit ígérhetek, hogy rendkívül elegáns megjelenésű csinos fiú leszek továbbra is, és nagyon foglak szeretni, még jó sokáig. :)

Puszi, Tomi.