Sziasztok Annika vagyok.
Kicsit nehézkes a fejemen lévő izével (tölcsér) megírni ezt a néhány sort, de szeretném, ha megismernétek. Történetem testvéremmel együtt kezdődött, akkor még más néven, de átkeresztelődtünk. Ez a név jobban is illik rám, jobban szeretem. Testvéremet is nagyon szerettem, olyan jó meleg bundija volt, jó volt hozzá bújni, együtt játszani.



Kettőnket egy korábbi meleg, békés helyről betettek egy dobozba és egyszer csak egy másik helyen szálltunk ki. Korábbi gazdánk nem tudott tovább gondoskodni rólunk, megkérte a Noés lányokat segítsenek neki, vigyázzanak ránk, amíg nem lesz meg az igazi gazdi az "álomgazdi", aki már nem fog bennünket elhagyni. Rosszabbul is járhattunk volna, mint sok más kis társunk, kitehettek volna az utcára az autók elé, vagy kutyák közelébe, akik nem annyira szeretnek minket, cicákat. Ezeket csak az idegi gazditól tudom, mert hallom ám amikor a macskanaplóból olvassa kis társaink történeteit, mivel Én még nem jártam kint. Rosszabbul is járhattunk volna.
DE!!! Higgyétek el így is nagyon rossz volt , először elveszíteni az otthonom, a gazdit akit ismertem, szerettem, megbíztam benne, ráébredve mégsem Én (MI) vagyunk a világ közepe, a szeme fénye? Majd testvéremtől is el kellett válnom, akiért hamarosan eljött az álomgazdi. Nagyon összezavarodtam, miért viszik el?.. Engem miért nem?.. Nem akartam elengedni, hiszen mi egyek vagyunk,
ő a nagy tesó, mi lesz kicsiny törékeny Énemmel a nagyfiú nélkül?



Én maradtam, és kicsit szomorú vagyok azóta is. Hiányzik régi kis életem, a testvérem és most még ez az izé is a fejemen. Igen van rajtam egy tölcsér (ezt is az idegi mamitól tudom) mert voltunk együtt egy helyen.



Innen kicsit kótyagosan tértem vissza és a hasamon vagy egy pici seb, ami azért van, hogy ne lehessenek kis cicáim majd, akik esetleg úgy járnak, mint Én.
Most már nem fáj (csak a lelkem), kezdek erősödni is, az idegi gazdi 2 nagy cicája is kezd barátkozni velem, bár a nagyobbik néha fúj, és Én félek tőlük picit, jobb volt a velem egykorú, nagyságú tesó közelében.
Hát így vagyok Én, és minél előbb szeretnélek megtalálni álomgazdi, hogy benti cicaként Én legyek életed értelme.

Nagyon szép teknőctarka színem van ám, rozsdás foltjaim különlegesek.
Egyébként elég, ha a pofimra nézel, és biztos mosolyt csalok az arcodra, szemeimmel is beszélek hozzád, ha elnyerjük egymás bizalmát egész nap képes vagyok beszélgetni veled és dorombolni neked.



Csak egy kis időt kell adnod majd, mert most kicsit bizalmatlan vagyok,
Szeretném, ha végre VÉGLEG haza kerülhetnék és BIZHATNÉK BENNED ÖRÖKRE!!!



Annika

Már gazdis!