És…? szólhatna jogosan a kérdés. „Az enyém a lábtörlőn is szokott hagyni.”
Ez a cikk főleg a kijárós macskák gazdáinak szól, és be fogja bizonyítani, hogy még egy ilyen mindennapos esemény is érhet tragikus véget, és remélhetőleg segítséget is nyújt ahhoz, hogy ezt elkerüljük.

Az időjárás kulcsszerepet játszik a kártevők, rágcsálók (egerek, pockok, patkányok) számának alakulásában. Ha a nyár hosszú, száraz, vagy a tél enyhe és fagymentes, akkor a rágcsálók is elszaporodnak a ház körül. Ilyenkor Cirmi hasznos biológiai, környezetbarát rágcsálóirtónak bizonyulhat. Súlyos esetekben sajnos Cirmi már nem tudja önmagában kordában tartani a ház körüli egerek, patkányok számát, így előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor a legállatbarátabb ember is az egérfogó, vagy netalántán a méreg után nyúl.

Ilyen fordulópontot jelenthet, ha például a konyhafiókot kihúzva egy egér pislog ránk a kanalak közül. Esetleg a fészerben megrágcsált dolgokra találunk, és mintha rémlene, hogy a mostanában többször hallottunk az udvarról a gyerekeket kiabálni alkonyatkor, hogy „Lecsó, Lecsó” (Aki nem tudná, Lecsó egy egyébként nagyon aranyos rajzfilm főszereplője, egy patkány:).



Nos, ekkor már biztosak lehetünk benne, hogy a patkányméreg előbb-utóbb felbukkan egy-két szomszédnál.

A legáltalánosabban használt rágcsálóirtók, véralvadásgátló szert tartalmaznak. Hogy felismerjük, milyen veszélyt rejtenek, és egyáltalán mi közük a mi Cirminkhez, meg kell ismerni és meg kell érteni, hogy hatnak ezek a szerek.
A szabad forgalomban, tehát mindenféle engedély nélkül, bárki által beszerezhető rágcsálóirtó mérgek (ún. rodenticidek) a véralvadás gátlásával okozzák az állat halálát. A vér alvadási képessége teszi lehetővé, hogyha valamilyen belső-vagy külső sérülés éri a szervezetet, a keletkezett „lyukon” keresztül ne vérezzünk el. A sebgyógyuláshoz szükséges véralvadás folyamata több, egymásra épülő lépésből áll, amik közül több a K-vitamin nevű anyag felhasználását is igényli. A véralvadásgátló rágcsálóirtószerek megakadályozzák a K-vitamin véralvadáshoz szükséges működését, így a máj képtelen lesz előállítani a megfelelő faktorokat az alvadáshoz. A véredények fala is károsodik, belső vérzés alakul ki, a külső sérülések sem tudnak begyógyulni, így állandósul a szervezet folyamatos vérvesztése. A máj és vese is károsodik, az állat lassan, de biztosan elvérzik, szörnyű kínok között pusztul el. Ez a folyamat a méreg típusától (első vagy második generációs) és az elfogyasztott mennyiségétől akár napokat is igénybe vehet! Ezt még a szakemberek is „inhumánus”(embertelen) irtási módnak tartják, mi laikusok pedig egyszerűen állatkínzásnak.

A másodlagos mérgezés

A mérgezett rágcsáló lelassul és könnyebb préda a ragadozóknak, és a gyomrában, beleiben ugyanúgy jelen van az elfogyasztott méreg. Ez bekerül az őt elfogyasztó állat szervezetébe is, ahol ugyanúgy, a fentebb leírt módon elkezd hatni. Tehát nem csak az egeret ítéljük kínhalálra, hanem háziállatainkat és például a védett ragadozó madarakat is!
Ha láttunk, hogy az egér feltűnően lassú volt, mielőtt Cirmi gyomrába került volna, feltételezhetjük, hogy véralvadásgátlóval mérgezett volt, és azt is, hogy nem ez volt az első mérgezett rágcsáló, amit Cirmi elfogyasztott mostanában. Állatorvoshoz kell fordulni, aki megvizsgálja, és felméri a helyzet súlyosságát. A véralvadásgátló szerek egyetlen ellenszere a K-vitamin. Konakion, Hydrovit-K neveken is forgalmazzák, vény nélkül kaphatóak. Ha korai stádiumban észleltük a mérgezést, nem lesz baj, állatorvosunk el fog látni a szükséges információkkal, hogy milyen adagban és mennyi ideig adagoljuk szájon át a K-vitamint. Kiegészítésnek alkalmazható széntabletta is, ami segít megkötni a méreganyagokat a gyomor- és bélrendszerben.
Súlyos esetekben azonban vérátömlesztésre, laboratóriumi és röntgenvizsgálatokra is szükség lehet. Amennyiben ezek nem szükségesek, de Cirmi állapota megkívánja, K-vitamin injekciót kap, utána pedig már a szájon át bevehető szert.

Ne feledjük, megelőzni mindig kifizetődőbb, mint kezelni a problémát!

Jelen esetben sajnos van olyan, hogy még a vérátömlesztés sem segít a mérgezett kutyán vagy macskán, így bármilyen változás a ház körüli rágcsálófronton, hirtelen állománynövekedés, csökkenés, környékbeli kutyák-macskák hirtelen elhalálozása, stb. feltételezi azt a tényt, hogy Cirmi méreggel kerülhet kapcsolatba. Tanácsos kialakítani egy napi rutint, amikor is elölről-hátulról megvizsgáljuk a macskát mérgezésre utaló jelek után kutatva.

Rutinvizsgálat

Nézzük meg Cirmi mindkét felét, ahol nyálkahártya található, kezdjük a fejjel:

- Szemek: szép tiszta, szemfehérje rendben, vagy bevérzések láthatóak?
- Orr: szép rózsaszín (kivéve persze a fekete orrú macskákat) nem vérzik?
- Íny: szép rózsaszínnek kell lennie (vérrel megfelelően ellátott), ha halovány, netán porcelánfehér, mérgezésre utaló jel, már megkezdődhetett a vérvesztés.
Fordítsuk egyet a Cirmin!:)
-Popsimustra: hajtsuk fel a farkincáját, és nézzük meg az alfelét, nem piros, nem véres?

Ellenőrizzük, hogy nincs-e olyan sérülése, sebe, ami nem akar begyógyulni és folyamatosan vérezget. Forgassuk meg Cirmit naponta legalább egyszer, hogy időben észrevehessük a mérgezés jeleit! Ha a bágyadtság, étvágytalanság mellé más tünetek társulnak, pl. nyáladzás, hányás, remegés, görcsök, stb. az más típusú mérgező szer jelenlétére utal.

És ha Cirmi mérgezett egeret fogott:

Vegyük el tőle a zsákmányt, ha tudjuk, ne engedjük, hogy megegye. Ennek nem fog örülni, de mi sem, ha még él az egér. Hölgyek kérjék férfiember segítségét a mérgezett egér minél gyorsabb és fájdalom mentesebb halálba segítéséhez. Ha az egér már elpusztult állapotban kerül hozzánk, már csak meg kell szabadulni a tetemtől. Ez nem azt jelenti, hogy elássuk, vagy hozzuk a lapátot, alácsúsztatjuk és átkatapultáljuk a szomszéd telkére! A kimúlt rágcsálót meg kell semmisíteni, hogy ne legyen elérhető kutya vagy más állat részére, ami megeheti vagy kiáshatja. Az elégetés a legbiztosabb módja az ártalmatlanításnak; dobjuk a kályhába az elpusztult egeret vagy locsoljuk le valamilyen éghető anyaggal (p. benzin) és égessük el.

Természetes védekezés a rágcsálók ellen

A rágcsálók jelenléte természetes környezetünkben, eltüntetni véglegesen nem lehet őket, mint ahogy a rovarokat vagy baktériumokat sem, csak a számukat tudjuk befolyásolni.

1. Ha még nem tettük, fogadjunk örökbe egy-két macskát!:)

2. Alakítsuk úgy a lakókörnyezetünket, hogy ne biztosítson búvóhelyet és táplálékforrást számukra. Tartsunk rendet az udvaron, például szüntessük meg a „valamiremégjólesz” dolgok kupacait a kertben, így máris megszabadultunk a potenciális egér vagy patkányfészektől. A lehullott gyümölcsöket szedjük össze, mert vonzó eleség lehet, stb. Az állateledelt, magokat, terményeket tároljuk rágcsálásbiztos fém tartályban.

3. A házat is tegyük „rágcsálóbiztossá”. Fém, beton, cement, megfelelő vastagságú és sűrűségű rács használata javasolt a házba vezető nyílások fedésére, mert például a purhabos tömítéseken, szigeteléseken nagyon könnyen átrágják magunkat az egerek és bejutnak a házba.

Állatbarát módszerek

1. Élve elfogás

A klasszikus befőttesüveg módszer:
Egy befőttesüveget fejjel lefelé fordítunk, alá egy darabka diót vagy szalonnát teszünk, majd az üveget kitámasztjuk egy dióhéjjal. Ezzel a módszerrel egyszerre egy egér fogható be. Ha sikerült, egy kartonlapot csúsztassunk a befőttesüveg alá, majd a fordítsuk meg az üveget. Ez után pl. egy családi kirándulás keretében elengedhetjük az erdőben. A legjobb, ha patak, vagy folyó is van a közelben, aminek a túloldalán szabadon engedhetjük az egeret, így biztosan nem talál vissza.
Kártevőirtással foglalkozó cégek is vállalják, hogy ketreces csapdával befogják, majd az elfogás helyétől minél távolabb szabadon engedik a nemkívánatos egyedeket.



2. Ultrahangos riasztó

Beltéri és kültéri használatra, akár 1200 négyzetméternyi terület védelmére is alkalmas készülékek is kaphatók. Költséges, de hosszútávon kifizetődő megoldás. A nemkívánatos állatokat úgy tartja távol, hogy az emberi fül számára nem hallható, de a rágcsálók számára rendkívül zavaró hangot bocsájt ki.



Fontos megjegyezni, hogy nem állatbarát az úgynevezett „ragacs” módszer. Ezt, a kartonlapra applikált ragacsos masszát az egerek közlekedési útjain szokás lerakni, amibe, ha az egér beleragadt, nem lehet kiszedni, ott múlik ki az állat, ha nem a stressztől, akkor szomjan vagy éhen hal. Ezen kívül a ragacs foglyul ejt bármit, kíváncsi macskát, éjjel a vécére indult, sötétben botorkáló családtagot, stb.

Hamarosan nyakunkon a tavasz, és nem csak a rágcsálók, de egyéb kártevők inváziójára is nagy eséllyel számíthatunk. Már most mérjük fel, milyen veszélyt jelenthet háziállatainkra a méreggel való irtásuk. Véssük az eszünkbe az óvintézkedéseket. Ha kertbe kijáró macskánk (vagy kutyánk) van, rendszeresen vizsgáljuk meg a nyálkahártyákat és a kisebb sebeket, horzsolásokat, vágásokat. Ha mérgezésre gyanakszunk, haladéktalanul keressük fel az állatorvost, mert a gyors és szakszerű segítség életet menthet!

Klára