"Volvo" egy félév körüli kiscica, aki egy hideg napon bemászott egy meleg motorháztető alá. Talán máskor is megtette ezt már, de ezen a hideg, októbervégi napon nem volt szerencséje. A gyanútlanul beindított motorból nem tudott idejében kimenekül, és kis hősünket elkapta az ékszíj. Az autótulaj azonnal leállította a motort, mikor meghallotta a cicasírást és mikor látta, még él a macsek, kihívta az illatos útiakat, hogy segítsenek élve szakszerűen kiszedni a cicát.
Ilyen állapotban volt szegény, mikor sikerült kiszerkeszteni a motorból.
Az ékszíj szabályosan meghámozta szegényt a derekánál. A seb nagyon rossz helyen volt, és habár szépen sikerült összevarrni 50 öltéssel,
sajnos, azon a ponton, ahol legjobban roncsolta a kültakarót az ékszíj, ott nem tapadt meg a seb és szabályosan foszlani kezdett a bőr a hasi résznél.
Ekkortájt már a hazahozását szerveztük. Valóban, nem volt szép látvány a seb, büdös is volt eléggé, és bár volt doki, aki személyes véleménye alapján elaltatta volna rögtön, mi úgy gondoltuk, hogy nem adjuk fel. "Volvo" ugyanis nem akart meghalni. Rettenetes fájdalmai ellenére működött: evett-ivott és a kiválasztó szervei is korrektül funkcionáltak. Átkerült a mi orvosunkhoz, további kezelés céljából. És a küzdelmünk minket igazolt, minket, akik szerint "Volvo" nem menthetetlen. A cseppet se kellemes kezeléseket- injekció, sebfertőtlenítés, az elhalt részek eltávolítása, a cukros kötözéseket- minimális ellenállással tűrte.
Ezek múlt heti képek, ennél már még kisebb a seb. Számomra némi aggodalomra ad okot, hogy a hasánál befűződött a bőr, de remélem, a doki a jövő heti kontrollnál megnyugtat.
Már a bekerüléskor is látszott, hogy a jobb hátsó lábával gondok vannak, akkor azt gondolták a dokik, eltörött. Nyilván ez ekkor nem bírt prioritással, hiszen az életéért küzdöttünk. Mostanra körvonalazódik, hogy nem töréssel állunk szemben, hanem valami furcsa bénulással, kb. a láb utolsó 3-4 centijénél. Fogunk RTG-t készíttetni róla, de a doki szerint lehetséges, ha elkezd a bezsugorodott ízület kisebesedni, hogy amputálni kell a jobb hátsó végtagot.
Ez még kicsit odébb van, mint a gazdisodás is, de azért "Volvo" gazdit keres. Olyat, aki lakásban tartja, akinek ő nem egy fogyatékos cica. Olyat, aki így is szeretni tudja sok éven át. Aki hajlandó megszelídíteni a mi kis Mauglinkat, aki még nagyon félénk de cserében imádja a többi macskát, és akiknek lelkesen és hangosan dorombol.
Aki tudná segíteni kezelését, kérjük küldje adományát a
11710002 - 20085016 számlaszámra. Ezen kívül a cica virtuálisan is örökbefogadható. Részletek
itt. Köszönjük
Irénke
A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.