Noé Állatotthon Logo


1122


English English Deutsch Deutsch Etikus adománygyűjtő szervezet
Gazdikereső kutyák
Gazdikereső cicák
Egyéb gazdikeresők
Talált kutyák
Állandó lakóink
Gazdira találtak
Elhunytak
Lakossági hirdetések
Adomány
Önkéntesek
Támogató Klub
Feliratkozás hírlevelünkre:

Elolvastam az Adatvédelmi tájékoztatót

KeverékKutya Webshop

Etikus Szervezet
Főoldal Rólunk Elérhetőségek Segítség Örökbefogadás Támogatók

 
 

Szabadon engedtük a mocsári teknőst
2010.07.06.

2010. június 3-án bekerült az állatotthonba egy mocsári teknős hím, melyet a 17. kerületben találtak a vonatsínek mellett. A teknősnek semmi baja nem volt azon túl, hogy kissé ki volt éhezve, így egy gyors etetés után még aznap szabadon is engedtük a Naplás tónál.




Több önkéntesünk kérdezte, hogy miért tettünk így, miért nem költöztettük be az állatotthon teknőstavába az ékszerteknőseink mellé. Ennek nagyon egyszerű magyarázata van: a mocsári teknős ugyanis hazánkban fokozottan védett faj, nem tartható fogságban, eszmei értéke 50 000 Ft és szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján is (2008. 11. 16.).

És hogy miért pont a Naplás tó? Mert a Naplás tó Budapest és környékének egyik legkiemeltebb mocsári teknős élő- és szaporodóhelye.



A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. Magán a tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta tájvédelmi körzet, mely a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb ilyen védett terület Budapesten. A környező nádas valamint a patak völgyében lévő alsó- és felső lápréten kialakult gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté. Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a struccpáfrány, a szibériai nőszirom, több orchideaféle, valamint a gyapjúsás. A tótól északra fűzláp található, mely szigorúan védett terület, csak tudományos célból, engedéllyel látogatható. Több védett állatfaj is egyedül itt fordul elő a fővárosban, többek között az imádkozó sáska és a nappali pávaszem. A tó fontos élőhelye a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek. A környező nádas, illetve a tó déli partja mellé telepített Cinkotai parkerdő változatos fafajtáival gazdag madárvilágnak nyújtanak otthont.





A mocsári teknős elsősorban lassú folyóvizekben és állóvizekben fordul elő, azok vízinövényzettel benőtt részein. A WWF-Magyarország által 2002-ben indított mocsári teknős-védelmi program keretében az ország számos területén folyamatos állományfelmérést végeznek, melynek elsődleges célja az állomány változásának nyomon követése, és az élőhely védelmének biztosítása, a terület tisztítása a betolakodó ékszerteknősöktől. A vörösfülű ékszerteknős ugyanis bár hazánkban nem őshonos (eredetileg Észak-Amerika déli területein él), szívóssága és igénytelensége miatt remekül alkalmazkodott a mi klímánkhoz, természetes ellensége nincs. Sokan megvásárolják a pici korukban aranyos kis apróságokat, de miután megunták őket, egyszerűen szabadon engedik őket a folyókban, állóvizekben. Az ékszerteknős ugyanolyan táplálékon él, de mivel jóval aktívabb és agresszívabb faj, kiszorítja az őshonos mocsári teknőst annak természetes élőhelyéről.

A Naplás-tó egyfajta mintaterületül és bemutatóhelyül szolgál” – nyilatkozta Bera Márta, a program koordinátora. A több éves kutatás során néhány itt élő egyedet rádióadóval láttak el, hogy nyomon követhessék a mozgásukat. Élvefogós csapdákkal pedig az állomány méretét próbálják meghatározni, ez mintegy száz egyed körül lehet. Mivel a tavon a horgászat és a hétvégi turisták miatt erős a zavarás, a nádas egyes részeit bójákkal kerítették el, hogy védelmet biztosítsanak a teknős számára. Ugyanakkor fatörzseket is helyeztek a vízbe, ami kiváló napozóhely a teknősök számára.

Az országos állomány méretéről nehéz pontos adatot adni – állítja a szakértő -, a becslések inkább a nagyságrendi változásokra vonatkoznak. A még jelentős számban előforduló őshonos fajra a legnagyobb veszélyt egyrészt az élőhelyek beszűkülése, valamint az emberi zavarás jelenti, ugyanis gyakran tönkreteszik a tojásrakó helyeiket, elpusztítják őket a vélt károkozás miatt, számos egyed pedig az élőhelyet keresztező autóutakon végzik.

Magyarországon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület - Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya foglalkozik még kiemelten a mocsári teknősök védelmével. Aki mocsári teknőst talál tehát, jelezze nekik a monitoring@mme.hu emailcímen, és ők tudnak tanácsot adni, hogy hol lehet szabadon engedni az állatot. Szintén ide érdemes jelezni, ha már megtörtént a szabadon engedés – mi is így tettünk.



Mocsári teknős (Emys orbicularis)


Tulajdonság:
Sötét színű, kiválóan úszik. Páncélhossza: 20 cm. Teste páncéljával együtt sötétszürke, gyakran fekete alapszínű, rajta sok apró, petty vagy fröcskölt foltszerü sárga rajzolattal. Lábai és azokon karmai erőteljesek, a szárazon is biztos, gyors mozgást biztosítanak. Életük nagy részét vízben töltik. Itt vadásznak. A szárazföldön kissé esetlenül mozognak, meneküléskor a víz felé igyekeznek. Ezzel szemben jól úsznak, a víz alatt is sokáig képesek tartózkodni, telelésük is sokszor az iszapban, a víz alatt zajlik. Védett.

Táplálkozás:
Ragadozó állat, többnyire éjjel vadászik halakon kívül békákat, gőtéket, vízi rovarokat, csigákat és férgeket eszik. Sok dögöt is fogyaszt, így szerepe van a vizek tisztántartásában.

Szaporodás:
A párzás májusra esik, majd a nőstény június végén, júliusban rakja le 4-12 mészhéjú tojását. A tojásoknak kb. 10-15 cm mély fészket ás. A kis teknősök szeptember végén kelnek ki, ekkor kb. 3 cm hosszúak. Ivarérettségüket a 6-8. évre érik el.






Megosztom a Facebookon
 
     

Kapcsolódó cikkek:
További cikkek a témában