Noé Állatotthon Logo


1122


English English Deutsch Deutsch Etikus adománygyűjtő szervezet
Gazdikereső kutyák
Gazdikereső cicák
Egyéb gazdikeresők
Talált kutyák
Állandó lakóink
Gazdira találtak
Elhunytak
Lakossági hirdetések
Adomány
Önkéntesek
Támogató Klub
Feliratkozás hírlevelünkre:

Elolvastam az Adatvédelmi tájékoztatót

KeverékKutya Webshop

Etikus Szervezet
Főoldal Rólunk Elérhetőségek Segítség Örökbefogadás Támogatók

 
 

Gézu feladta, elment :(
2015.04.30.

Gézu valószínűleg a legédesebb, legkedvesebb kecske volt az egész világon. Törött lábbal érkezett hozzánk. A lábát kétszer is gipszbe tették orvosaink, de sajnos nem sikerült a súlyos törést rendbe tenni. Gézu egyre nehezebben állt fel, idős szervezete legyengült, most pedig feladta a harcot. Koboldfülű édes kecskénk itt hagyott minket. :(



Gézu januárban érkezett hozzánk, két barátnőjével. Ő nem megunt kertidísz volt, vagy vágóhídi szökevény, ők igazi családtagok voltak. Azért kerültek hozzánk, mert a családjuk életkörülményei megváltoztak és lakásba nem tudták magukkal vinni a 3 termetes kecskét. Gézu volt a vezér, a biztonság, a megmondó. Ő volt aki irányította csajokat, aki háta mögé el lehetett bújna ha veszély volt. Pedig Gézu egy édes, kedves, bölcs, bújós vénkecske volt. Aki bármit odaadott egy kis simogatásért.

Sajnos már törött lábbal érkezett, hogy pontosan mi történt vele senki nem tudja. Nálunk azonnal röntgen kezelés, kis gipsz, nagy gipsz ... Orvosainkkal együtt mindent megpróbáltunk, de Gézu vén csontjai nem akartak összeforrni. Nem tudott rendesen mozogni, felállni. Ettől lefogyott, legyengült. A sok fekvéstől leállt az emésztése. Napokig küzdöttünk érte, állandó orvosi felügyelet mellett, kapta az infúziót, a gyógyszereket, sajnos semmi nem segített. Gézu feladta ... a mi vén kecskénk több énem nyalja meg a sót ... :(

A csajok, Micike és Lizi még nem értik, hol van, miért nincs velük, miért kell egyedül, védelmező nélkül beilleszkedniük a NOÉ Gazdasági udvarára. Reméljük boldogulnak együtt. És mi akárhányszor rájuk nézünk, mosolygós, édes barátságos Gézunkra gondolunk!

Nagyon hiányzol, soha nem felejtünk el. Bárcsak tényleg megismerhetted volna, hogy milyen jó dolog várni a látogatókat, majszolni a finom falatokat, fogadni a gyerekek simogatását ... :(



Megosztom a Facebookon
 
     

Kapcsolódó cikkek:
További cikkek a témában