Noé Állatotthon Logo


1122


English English Deutsch Deutsch Etikus adománygyűjtő szervezet
Gazdikereső kutyák
Gazdikereső cicák
Egyéb gazdikeresők
Talált kutyák
Állandó lakóink
Gazdira találtak
Elhunytak
Lakossági hirdetések
Adomány
Önkéntesek
Támogató Klub
Feliratkozás hírlevelünkre:

Elolvastam az Adatvédelmi tájékoztatót

KeverékKutya Webshop

Etikus Szervezet
Főoldal Rólunk Elérhetőségek Segítség Örökbefogadás Támogatók

 
 

Létszámstop a menhelyeken - hol tart ma az állatvédelem?
2012.01.18.

Az interjú itt hallgatható meg


„Nemcsak kutyák és macskák, de bajba jutott őzek, szarvasok, egzotikus állatok, strucc és emu is otthonra talál nálunk” – mondta Schneider Kinga, a NOÉ Állatotthon Alapítvány sajtószóvivője a Rádió Orient, a közigazgatás rádiójának műsorában. A megfelelő állattartás jogszabályi hátteréről pedig Koncz Gábor, Budapest Főváros Kormányhivatala, Hatósági Főosztályának munkatársa tájékoztatta a hallgatókat.
Schneider Kinga egy éve dolgozik főállásban az állatotthonnál, korábban önkéntesként tevékenykedett. A NOÉ állatotthon túlmutat egy hagyományos kutyamenhelyen, hiszen nemcsak kutyákat és macskákat, de őzeket, szarvasokat, egzotikus állatokat is befogadnak. Bár jelenleg telt házzal működnek, beteg vagy sérült állatot még így is fogadnak, egészségesek esetében azonban várólistájuk van.
A közelmúltra visszatekintve, szilveszterrel kapcsolatban a sajtószóvivő elmondta, alapítványuk már hetekkel korábban felhívta a figyelmet a kisállatokra való veszélyre. „A petárdáktól, tűzijátékoktól ugyanis megzavarodnak a kutyák, a macskák viszont talpraesettebbek, ők egy fokkal könnyebben vészelik át az újévet” - tette hozzá. A probléma gyökerével kapcsolatban kifejtette, ilyenkor olyan jellegű fény-és hanghatásnak vannak kitéve az háziállatok, amihez nincsenek hozzászokva, s ami még a puskalövéshez hozzászokott vadászkutyákat is megijesztheti.
„Mindenfajta olyan állatot befogadunk, amire van megfelelő kapacitásunk. Egyetlen egy kikötésünk van, mégpedig, hogy olyan állatról nem tudunk gondoskodni, akit élő állattal kell etetni” - mondta Schneider Kinga. Örökbefogadás terén azonban más a helyzet: a Noé állatotthontól csak kutyát, cicát, rágcsálót és nyuszit lehet hazavinni. „Egzotikus állatot, gazdasági állatot, lovat nem adunk örökbe” - tette hozzá.
Koncz Gábor, Budapest Főváros Kormányhivatalának, Hatósági Főosztályának vezetője elmondta, hatáskörükbe a jegyző, mint állatvédelmi hatóság által meghozott elsőfokú döntések felülvizsgálata tartozik. Leggyakoribb eset, amikor a jegyzőhöz bejelentés érkezik, hogy egy adott helyen nem megfelelő az állat tartása, szenved, nem kap elég táplálékot, vagy nem kap inni, illetve nem megfelelő helyen tartják. Állatvédelmi eljárás egyrészt kérelemre indulhat, másrészt hatóság általi észlelés által, ez utóbbi a ritkább – fejtette ki a szakértő. A jegyző a közigazgatási eljárás szabályai szerint ekkor megindítja az eljárást, meghallgatják a bejelentőt, az állattartót, tanúkat, illetve helyszíni szemlét is tartanak. Amikor megállapítják, hogy az állattartás ellentétes az állatvédelmi törvénnyel, akkor hoznak egy kötelező határozatot, amelyben az állattartót a megfelelő tartásra kötelezik. Amennyiben pedig az állattartó nem tesz eleget a felszólításnak, 5-150 ezer Forintig terjedő állatvédelmi bírsággal sújtják az illetőt.
Schneider Kinga a bejelentéssel kapcsolatban kifogásolta, hogy bár ők, mint szervezet sokszor tesznek bejelentést, de arra nem kapnak visszajelzést, valamint nekik, mint szakértőknek nem kéri ki a hatóság a véleményét. A sajtószóvivő kérdésére válaszul Koncz Gábor elmondta, válaszolni mindenképpen kellene a beadványra, azonban a jegyző kezét nem kötik a bizonyítékok, vagyis nem köteles az állatvédőket, mint szakértőket meghallgatni. Az ő mérlegelésén múlik, hogy kell-e egyáltalán szakértő.
A műsor zárásaként az új állatvédelmi törvénnyel kapcsolatban Schneider Kinga elmondta, üdvözlendő, hogy van előrelépés a felelős állattartás irányába, hiszen a szabályozás már előírja, hogy egészséges állat életét nem lehet kioltani, vagyis orvos nem altathatja el. Emellett a chip beültetés árát 3500 Forintban maximalizálta a törvény, ami minden felelős kutyatartó számára elérhető. Az ebrendészeti hozzájárulással kapcsolatban hozzátette: „sajnos ennek van negatív hatása, hiszen sokan vitték már most állatmenhelyre kutyájukat, pedig a visszajelzések alapján az önkormányzatok nem fogják bevezetni a rendeletet”.

OrientPress Hírügynökség



Megosztom a Facebookon