Noé Állatotthon Logo


1122


English English Deutsch Deutsch Etikus adománygyűjtő szervezet
Gazdikereső kutyák
Gazdikereső cicák
Egyéb gazdikeresők
Talált kutyák
Állandó lakóink
Gazdira találtak
Elhunytak
Lakossági hirdetések
Speciális programok
Macskamentés
MiniMenhely-program
Boxermentés
Bulldogmentés
Cane corso mentés
Csau-csau mentés
Rókamentés
Lómentés
Linda
Keverék kutya
(P)RÉMSÉG
Adomány
Önkéntesek
Támogató Klub
Feliratkozás hírlevelünkre:

Elolvastam az Adatvédelmi tájékoztatót

KeverékKutya Webshop

Etikus Szervezet
Főoldal Rólunk Elérhetőségek Segítség Örökbefogadás Támogatók

 
 

Wolfi
2011.02.27.

Tegnap fogadtuk örökbe Farkast, aki egyelőre Wolfi. Az ideiglenes befogadók hívták így, és ha nem ragad rá valami név, valószínűleg ez marad. :)
Délelőtti órákban mentünk ki érte Sülysápra, ahol az állomáson találkoztunk a befogadókkal. A kutya már az autóból kiszúrt minket, mondtam is a páromnak, hogy nézze mennyire néééz :)
Pórázon még nemigazán tud menni, illetve ő nagyon megy, én meg csúszok hason utána, de majd ebbe is belejövünk. :) Nem volt hosszú utunk, de nagyon meglepődtünk, hogy mennyire ügyesen viseli a tömegközlekedést. Mindig hozzánk bújik, vagy csak hozzánk ér, és annyi neki elég. Fegyelmezett, okos, tündéri. :) Hazáig legalább 6 ember kérdezte meg, hogy milyen fajta kutya és honnan van, vagy azt, hogy meg lehet-e simogatni, mert annyira szép és aranyos.
Két szembetűnő tulajdonságát már felfedeztük az első egy két órában a kutyának: gyerekmániás, és aluljáró-fóbiás. Ha sétálunk, és gyerek hangot hall, azonnal odafordul, és nagyon szeretne odamenni. A másik pedig az, hogy valami történhetett vele aluljáró közelében (ugye az állomáson találták valahol a síneknél, ahol szintén van aluljáró), mert nem hajlandó aluljáróba menni. Egyszerűen semmivel nem lehet rávenni, hogy lesétáljon velünk. A vonatállomás aluljárójától meg egyenesen rosszul van. De nincs ezzel baj, megoldjuk másképp. :)

Az ételt nagyon szépen veszi el, nem akarja leharapni a kezünket, de még az ujjunkat sem. Nem probléma a két kutya egymás mellett etetése sem, egyik sem morog vagy féltékenykedik.

Mindkét kutyuson látszik azért az "inkább engem simogass" és nyomják a
fejüket közelebb és közelebb, de mindketten megkapják a simogatás adagot, és már nincs is probléma :)

Itthon nagy volt az öröm, szaladgálás a kertben, mindenre felugrálás, stb..
A macskák részéről az az öröm viszont egyelőre még nem tapasztalható. A két kisebb cica a találkozás utáni fél napot a spejzben lévő létra tetején, illetve egy szekrény legmélyén töltötte. A nagyobbik viszont (a kinti macska, aki nem igényli hogy bent legyen csak mikor eszik) eléggé öntörvényű, és bár elszaladt a kutya elől és fújt rá, ahogy elmentünk mellőle, hogy békén hagyjuk, követett. Jött utánunk. A kutya meg ugatta. Én meg húztam vissza a pórázzal.. A macska meg meg akarta enni a kutyát. Tehát, ő is bent aludt az este, nem is akar kimenni.. Ha ki is indul, meglátja a kutyát, és azonnal fordul vissza. :D De a szúnyoghálón keresztül
folyamatosan ismerkednek, nehéz hetünk lesz, de a következő hét végére már
biztos nem lesz macskaprobléma :)

Csatolok pár képet, az első napról!

Első kép: Ahogy átvettük a kutyust, felszálltunk a vonatra és már készült is az első kép:)
Második: Floki kutyus ( a másik kutyusunk) megunta Wolfi ugrálását, elfáradt és bement a kutyaházba. Wolfi meg kint ugrált és hivogatta kifelé.. :)
Harmadik: "LÉGYSZI SZEDD KI ONNAN" fejecske... :))
Negyedik: "Nem én rángattam le azt a rongyot a szárítóról..., tényleg nem én voltam... SZERESS" :D







Jelentkezünk majd még, remélem a cicákkal nem lesz később semmi gond. :)
Köszönjük ezt a kis Tündért kedves Noé, rengeteg szeretet és csibészség van benne, épp ezért szeretjük már most annyira! :) Okos kis házőrző, bár néhány dolgot még meg kell tanulnia, abszolút hajlamos a tanulásra, akarja is csinálni amit mondunk neki. :)

További szép napot kívánunk, és mégegyszer köszönjük! :)

Andi, Attila



Megosztom a Facebookon
 
     

Kapcsolódó cikkek:
További cikkek a témában