Ász hírek Ásztól:)
2019.11.15.

Szép napot nektek szeretett ex-gazdijaim!

Ezúton is szeretnék nektek köszönetet mondani azért a sok segítségért és törődésért amit tőletek kaptam!
Egy nehéz időszakot a hátam mögött hagyva nemrég átköltöztem egy idegen pasihoz és csajhoz... A fene sem gondolta volna, hogy szinte egyik napról a másikra ennyire össze fogunk mi hárman gyógyulni...

Képzeljétek el...
Egy ronda esős nap volt amikor Piroska kinyitotta a kennelem ajtaját... Ott volt ez a két fura fazon...
Hirtelen nem is tudtam minek örülnek annyira... Nekem, vagy annak a nagy tasak kutyatápnak amit szorongattak velem együtt egy fénykép erejéig. (Amúgy nagyon tuti az a táp, szóljatok az új gazdijaimnak, hogy szerezzenek még olyat! 😋)
Aztán kaptam a nyakamba valami randa piros nyakörvet és elindultunk kifelé... Párszor még hátranéztem, körbeszaglásztam... Akkor még nem gondoltam volna, hogy arra a látványra, azokra az illatokra már csak emlékként fogok gondolni...
Bár kölyökként nem így képzeltem el a felnövetelt, azért mégiscsak kellemes emlékek ezek, hiszen sok szeretetet és odafigyelést kaptam...

Na szóval annyira elmerengtem a Noé Állatotthon egyre távolodó bejáratán, hogy arra lettem figyelmes, hogy már alszok is. 😁 (Hiszitek, vagy sem, azóta is képes vagyok egész nap szunyálni ha olyan rossz az idő, hogy csak keveset tudunk sétálni.)
Aztán egyszer csak megállt az a nagy kerekeken guruló doboz és kinyílt az ajtaja... Egy fura épület fel-le mozgó dobozába léptünk majd onnan kilépve egy kicsi kis lakásba...
Nem sokkal nagyobb mint a régi kennelem volt....de hmmm.... azok a pihe-puha ágyak, párnák, takarók... Azt kell mondjam, nem tartott sokáig megbarátkoznom a hellyel. 🤗
Az első este kicsit balhésnak indult... A fura páros fickó tagjával meg kellett küzdenem az egyik párnáért... Gyanítom, az valamikor az ő tulajdona lehetett... Valamikor... 😁 Egy darabig küzdöttünk érte, majd gondoltam jó fej leszek és ráhagytam... És el sem hiszitek mi történt... Miután ráhagytam azt a fránya párnát ő kényelmesen elhelyezkedett majd visszahívott az ágyba... Ekkor már gyanítottam, hogy itt valami nagyon jó dolog kezdődik el.... Azóta is együtt alszunk minden hosszú nap után és azóta az a párna már a Mi tulajdonunk.🤗

Szóval valahogy így indult el életemnek egy új és nagyon boldog szakasza... Azóta is remekül megvagyunk hármasban. Olyannyira, hogy nem nagyon bírom az egyedüllétet... Ezek folyton kijárkálnak az erkélyre valami bűzrudacskát szívi-fújni... Olyankor mindig próbálnak bezárni a lakásba. Mostanra talán már ők is rájöttek, hogy azt sem bánom ha alig van hely azon az erkélyen, csak ott nyomoroghassunk hármasban. 😍 Menjenek a fürdőbe, vagy a konyhába én mindig tartom a szemkontaktust. És látszólag ezt ők is imádják. 😍
Egyik kedvenc filmjükből idézték ezt nekem: "Olyanok vagyunk mint a borsó meg a héja" 🙂

Nagyon jól megvagyunk. Sok szeretetet és odafigyelést kapok. Némi kis szigor is befigyel néha, de ha jól reagálok akkor mindig kapok jutifalit vagy simit. Szóval ezt sem bánom. Cserébe én is igyekszem kedves lenni hozzájuk. Ha valaki hazaér akkor fel-alá rohangálva és farok-csóválva üdvözlöm őket, és ha netalán egyedül maradnék itthon egy kis időre akkor igyekszem nekik úgy megőrizni a házat ahogyan azt ők rám hagyták...

Hjajjj... Tudnék még ám mesélni, de akkor mi marad későbbre?!

Szóval köszönök ismételten mindent Nektek...
Hamarosan talán majd személyesen is tiszteletem teszem nálatok, mert a gazdik megígérték, hogy valamikor ellátogatunk felétek!
Legyen további szép napotok, én most visszavetem magam az ágyba mert még vár rám egy félbehagyott plüss-szétszedés! 😎

Üdvözlettel és farokcsóvával:
Jenny

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon